Amint megérkeztünk Hawaii-ra rögtön egy tolmácsot vágtak hozzánk hogy vigyük magunkkal mert még hasznos lehet.

-Cókolom önök kezit!-mondta a tolmács.

 

-Szia! Mi a neved?-kérdem én.

 

-Arnold vagycik és jótcojok napot nektec!-mondta elég furcsán.

 

-Nem gondoltam hogy ez egy olyan ember lessz akit mi is alig fogunk érteni.Én végig abban a hitben éltem hogy a tolmácsokat mi értjük.Állítólag segítene a komunikálásban, de ha nem értem mit beszél hogyan segítene.

 

-Úgytűnic túlcottan c-és vagycik nekced.Bocánatoc kérec ectért ac érececlencégéc.-szomorgodott Arnold.

 

-Semmi baj nem zavar csak azt reméltem hogy érteni is foglak.-mondtam én.

 

Ezzel a mondattal el is indultunk de mielőtt még ezt meg akartuk volna tenni egy bumburnyák hozzánk vágta a csomagjainkat.Majd dörmögő hangon így szólt hozzám:

 

-Hé csajszi és hol a many?

 

-Miért is adnék neked pénzt?-kérdeztem.

 

-Mert idehoztam a csomagokat.-bizonygatta igazát.

 

-Azért hogy idevágj az orromalá két bőröndöt ezért nem fogok fizetni.

 

Rögtön anyám odanyomott az orrom alá 10 $ hogy adjam oda neki mielőtt még pépesre ver.De nem adtam oda a nagy fickónak mert nem kell ezért pénzt adni.Helyette eldugtam zsebre.

 

 

Hirtelen egy szórólapot csapott az arcomba a szél.A felirat nem látszódott rajta mert teljesen elmosódott.Viszont az volt rá írva a hátuljára:

 

"Kettő órakkor találkozó a titkos bázison!Ne felejtsd el a papirokat sem!"

 

Szinte biztos voltam benne hogy ezt nem nekem szánták.Hiszen nem tudom hol van az a bizonyos "bázis" és foggalmamnics hogy milyen papírokról van szó.Ekkor megszólított egy lány:

 

-Hello! My name is Kate! Wath's your name?

 

-Ömm.... My name is Lelyla.

 

-Ok Lelyla. How old are you?

 

-I'm 17 years old.

 

-Ohh.. sorry.... Come on!-gondolom tudta hogy ki vagyok ezért kért elnézést.

 

Ugyhogy én mondtam anyunak hogy jöjjön mert ugye nem egyedül utazom.

 

Ez volt a szálloda:

 

 Én meg csak néztem és néztem. Ilyen szépet még sosem láttam.Annyira szép.(Gondoltam magamban.)

-Anya, ugye milyen szép???

-Igen szép-mondta szomorúan.

-Mi a baj???-kérdeztem tőle.

-Semmi.

A következő pillanatban egy fiú szólt hátulról:

-Elnézést elvihetem a csomagjaikat???

A kinézete pedig ez volt:

De jó még egy ilyen szép fiút is kapunk. Anya is hátra fordult és oda adta neki a csomagjait.Ekkor ő a szemembe nézett és azt mondta:

-És a te csomagod,fiatalhölgy???

-Én elviszem egyedül is. Csak azt mondja meg hogy hova.

-Nyugodtan szólíts Brednek és ha tudni akarod hogy hova viszem a csomagokat akkor gyere velem.

-Rendben elmegyek veled. Merre induljak???

-Nem!Kislányom nem mész te sehová! Add át neki a csomagod és maradj itt mellettem.-szólt közbe anya.

-Oké akkor tessék.-oda adtam a csomagokat Brednek.

Erre megszólal a túrista vezető is:

-Look! Lelyla and Lelyla's mum come on! This is you hause.

-Ok. Thank you.

Körbevezetett a házunkban először a nappaliban:

Majd jött a konyha:

Rengeteg része volt még a háznak. Még ha akarnám se tudnám megmutatni. Vissza térve Hawaii-ra kébzeljétek anyuval kimaentünk napozni a tengerpartra és egyszer csak látom hogy egy csomó velem eggyidős gyerek itt szórakozik. Dobálták a sörös üvegtől kezdve a bikiniig mindent. Oda is ment egy nagy néger úszómester és úgy leüvöltötte a fejüket hogy belezengett a fél part. De ez nem nagyon hatotta meg a fiatalokat. Sőt rögtön folytatták is. Anya pedig roppant dühös lett és ő is oda ment hozzájuk, és akkor ez történt:

-Gyerekek ne itt szórakozzatok valaki kikapcsolódni szeretne, ti meg csak lopjátok a napot. Elég legyen ebből! Most szóltam először és utoljára!

Erre megszólalt egy fiú:

-,,Most szóltam először és utoljára''. Mint ha érdekelne, de sajnos nem inkább kopj le nyanya. Ez itt nem nyugdíjas találkozó.

Persze erre a többijek ki nevették anyámat mit is várhattunk volna tőlük. De ezt már én se hagytam annyiban, úgyhogy én is közbe szóltam:

-Még egy ijet mondasz az anyámnak és hidd el megrázod nálam a pofonfát. Tudom mi agyenge pontod kisfiú! Úgyhogy jobban teszed ha nem provokálsz. Sem engem sem a családomat.

-Téged meg ki kérdezett. Tudomásom szerint senki. Figyelj csajszi jól nézel ki nem akarom hogy ez legyen az első közös emlékünk. -mondta ő.

-Na ide figyelj neked annyi jómodorod sincs mint egy veszett disznónak. Az agyadról nem is beszélve. Ez abból látszik hogy nem esett le hogy mit mondtam de segítek rájönni és egy kicsit rendet teszek a fejedben.

Én szóltam és ahogyan mondtam úgy is lett pofánvágtam. De megérdemelte. Mert közöltem vele hogy mi lessz ha továbbra is provokál. Tudom nem épp a legjobb megoldás de senki sem beszélhet így anyukámmal vagy éppen velem.

Képzeljétek ezután a probléma után olyan gyorsan mentek a napok hogy észre se vettük de már holnap volt. Hát igen. Úgyhogy amilyen gyorsan és vidáman jöttünk olyan gyorsan és szomorúan mentünk el. Viszont megtanultam egy fontos dolgot Hawaii-on:

Jó szülő az aki megoldásttalál a bajban és jó gyerek az aki segít a megoldást végrehajtani.

( Nos szerintem én jó gyerek voltam. )

 

 

 

Oldal: 4.rész (Hawaii nyaralás)
Lelyla és az új gimi - © 2008 - 2024 - lelyla-gimi.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat